SÓSTÓRÓL...

Sóstó
„… és most már tudom, hogy ha Sóstó ember lenne, költő lenne. Méghozzá egy kissé túlérzékeny, egy kissé piás, vagy másnapos, de örökké vágyakozó, szoknyák után kutató, túl már férfiúi virágkorán. Helyesbítek: a Sóstó így is költő, egy óriási eleven lélek: beszél a madarak hangszálaival, a falevelek zúdulásaival, a víz és a fény feleseléseivel, a tó éji némaságával…és mert a Sóstó: költő, mindenki az lesz egy kicsikét, aki a tó és a fák közelébe, a vízpartra, a nádashoz ér…”

A Nyíregyházi Főiskola rektora, Jánosi Zoltán szavai ezek, amelyekkel Kerekes Elek, nyíregyházi festőművész Sóstót ábrázoló képeiből berendezett tárlatát nyitotta meg. Szép szavak és igazak. Hozhatnánk föl még példaként Krúdy Gyula számos jelzőit és mondatát, vagy Blaha Lujza véleményét, amelyben Sóstó szépségéről regél. Híres emberek véleményéből is összeállítható Sóstó legendás múltja, históriája. Egyik főszereplője például ennek Pávai Vajna Ferenc, a kitűnő hidrológus-geológus, a hajdúszoboszlói gyógyvíz felfedezését követően tette át székhelyét Nyíregyháza – Sóstóra, és neki köszönhető, hogy 800 méter mélységből felszínre tört a sok oldott sót tartalmazó, nátrium-kloridos, ötven fokosnál is melegebb gyógyvíz. S bár Sóstó vizét már korábban is emlegették a krónikák, sok egyéb között a kalapos király, II. József korából származó katonai térképek is jelezték már a mai Fürdőház helyén az 1800-as esztendők elején olyan épület állt, melynek fakádjaiba dézsákban szállították a gyógyító hatású vizet. Akárhogy is volt, a II. világháborút követő esztendők kutatófúrásai eredményeként valamennyiünk kincsévé vált a sóstói víz. S bár újabb két évtized kényszerű várakozása következett, végre pecsét került a gyógyvíz meglétét igazoló papírokra, és szabaddá vált az út a fejlesztésekhez. S újabb éveket kellett várni, hogy a tervek megvalósuljanak, de a rendszerváltást követően nem sokkal újból feltámadt a Sóstó és vele együtt gyógyvize is. Megújult a Parkfürdő, a Tófürdőt is korszerűsítették, átalakították a Fürdőházat, s közel egymilliárd forintos fejlesztéssel létrehozták az Aquarius Élményfürdőt. Itt megtalálja számítását és kedvenc programját idősebb és fiatalabb egyaránt, hiszen mindenki számára nyújt felejthetetlen szórakozást a fürdő. Ha pedig marad még eltölteni való időnk, ki ne hagyjuk a családi műsorból a Nyíregyházi Állatparkot. Az ország leggyorsabban fejlődő ilyen intézménye, harminckét hektárján 350 faj 3500 egyede éli mindennapjait. S hogy mennyire jól érzik magukat bizonyítja, hogy évente másfél száz újszülött állat lesz lakója a SóstóZoonak. Számos „leggel” is dicsekedhet. Itt él a legnépesebb elefántfamília, Magyarországon csak itt látható gepárd és szirti cápa, fehér tigris és ázsiai rinocérosz. 2008 tavaszán a Dél-Amerika állat-és növényvilágát bemutató Házzal gyarapodik a Park, és ősszel megkezdődik a magyarországi állatkertek eddigi történetének legjelentősebb kivitelezése, melynek során több mint másfél milliárd forintért elkészül a háromszintes Zöld Piramis, mely Indonézia dzsungelvilágát és ott lakó állatait mutatja majd be. Úgyszintén egy kiadós frissítő sétára invitálja a Sóstón tartózkodót a Múzeumfalu, melynek több mint kéttucatnyi épülete bepillantást enged a Felső-Tisza vidék és az Észak - Alföld népi építészetén túl a paraszti élet, a néprajz, és a gazdálkodás mindennapjaiba is. Hétszáz hektáros tölgyerdő, sétára invitáló sétányok, erdei parkok és tornapályák – ezt nyújtja vendégeinek Sóstógyógyfürdő. Ha pedig ismét a Pagony felé vesszük utunkat, el ne kerüljük a Nyíregyházi Főiskola szomszédságában elterülő botanikus kertet, ahol csodálatos növényvilág tárul szemeink elé. Növényritkaságok, virágcsodák – ez a Tuzson János nevét viselő botanikus kert! Ha pedig kellőképpen elfáradtunk, úgy remek felüdülést nyújt szállodánk, a Pagony wellness szárnya, hogy újabb erőt gyűjtve vágjunk neki a másnapi programoknak, hiszen ne feledjük, hátra van még a nyíregyházi belváros, a Múzeum, s néhány templom, hogy így győződhessünk meg Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő városának, Nyíregyházának mérföldes léptű szépüléséről, épüléséről.